2020. március 06.
Az idei összeállítás szerint a BME Magyarország legjobb képzőhelye a mérnöki-technológiai tudományokat tekintve.
A Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as rangsorának készítői öt tágabb tudományág (bölcsészettudomány, mérnöki-technológiai tudományok, élet- és orvostudományok, természettudományok, társadalomtudományok) és ezen belül 48 szűkebb szakterület szerint vizsgálták 1368 felsőoktatási intézmény teljesítményét.
A mérnöki-technológiai tudományok listáján, amelyre egyedüli magyar felsőoktatási intézményként került fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a 295. lett, ezzel jelentősen javítva a tavalyi 401-450. helyezésén, megelőzve a szomszédos és visegrádi országok intézményeit is: University of Vienna (Ausztria), Brno University of Technology (Csehország), Wroclaw University of Science and Technology (WRUST) (Lengyelország), University Politechnica of Bucharest (Románia), Charles University (Csehország).
A mérnöki-technológiai tudományokon belül 6 szakterületen rangsorolták a vizsgált felsőoktatási intézményeket, ezek alapján 5 összeállításban szerepel a BME a legjobb magyar egyetemként: a számítástudományi és információs rendszerek (Computer Science & Information Systems), a mérnöki - villamos és elektronikai (Engineering - Electrical & Electronic), a mérnöki - gépész, repülésügyi és gyártási (Engineering - Mechanical, Aeronautical & Manufacturing) kategóriákban, amelyek mindegyikében javított tavalyi eredményén, a mérnöki - vegyész (Engineering - Chemical), illetve a mérnöki - építő és szerkezeti (Engineering - Civil & Structural) szakterületi listájára pedig először és egyetlen hazai egyetemként került fel.
Computer Science & Information Systems (számítástudományi és információs rendszerek) |
2020 |
2019 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
301-350. |
401-450. |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
501-550. |
551-600. |
Engineering - Chemical (mérnöki – vegyész) |
2020 |
2019 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
301-350. |
- |
Engineering - Civil & Structural (mérnöki – építő és szerkezeti) |
2020 |
2019 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
151-200. |
- |
Engineering - Electrical & Electronic (mérnöki – villamos és elektronikai) |
2020 |
2019 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
251-300. |
451-500. |
Engineering - Mechanical, Aeronautical & Manufacturing (mérnöki – gépész, repülésügyi és gyártási) |
2020 |
2019 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
201-250. |
351-400. |
Miskolci Egyetem |
401-450. |
- |
A tágabb tudományágak közül a természettudományi területi listán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – megőrizve 2019-ben elért eredményét – a 451-500. helyen végzett, hasonló eredménnyel, mint a szomszédos és visegrádi országok közül a Karl-Franzens-Universitaet Graz (Ausztria), a Graz University of Technology (Ausztria), a Palacký University Olomouc (Csehország), és a University of Wroclaw (Lengyelország).
A szűkebb szakterületi listán a kémiai (Chemistry), valamint az anyagtudományok (Materials Sicence) képzési területeken a BME a legjobb magyar felsőoktatási intézmény, a matematika (Mathematics), továbbá a fizika-csillagászat (Physics & Astronomy) tárgyakban a 2. helyen szerepel a hazai egyetemek között.
Chemistry (kémiai) |
2020 |
2019 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
351-400. |
351-400. |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
451-500. |
451-500. |
Szegedi Tudományegyetem |
501-550. |
501-550. |
Materials Sicence (anyagtudomány) |
2020 |
2019 |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
351-400. |
351-400. |
Mathematics (matematika) |
2020 |
2019 |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
301-350. |
251-300. |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
351-400. |
- |
Physics & Astronomy (fizika-csillagászat) |
2020 |
2019 |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
301-350. |
301-350. |
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
401-450. |
451-500. |
Debreceni Egyetem |
551-600. |
- |
A QS nemzetközi rangsorok készítői négy szempont alapján rangsorolnak – szakterületenként eltérő súlyozással. Ezek közül az első kettő a QS saját felmérésein alapul, amelyekben az egyetemek szakterületeken szerzett ismertségét, elismertségét figyelik a világ kutatóinak és munkaadóinak körében, egyúttal vizsgálják a felsőoktatási intézményhez kapcsolódó tudományos munkák idézési gyakoriságát és a munkáltatói véleményeket is.
– GI –