9 szakterületen is előkelő helyen a Műegyetem a QS globális felsőoktatási rangsorában

Az idei összeállítás szerint a BME Magyarország legjobb képzőhelye a mérnöki-technológiai tudományokat tekintve.

A Quacquarelli Symonds (QS) 2020-as rangsorának készítői öt tágabb tudományág (bölcsészettudomány, mérnöki-technológiai tudományok, élet- és orvostudományok, természettudományok, társadalomtudományok) és ezen belül 48 szűkebb szakterület szerint vizsgálták 1368 felsőoktatási intézmény teljesítményét.

A mérnöki-technológiai tudományok listáján, amelyre egyedüli magyar felsőoktatási intézményként került fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a 295. lett, ezzel jelentősen javítva a tavalyi 401-450. helyezésén, megelőzve a szomszédos és visegrádi országok intézményeit is: University of Vienna (Ausztria), Brno University of Technology (Csehország), Wroclaw University of Science and Technology (WRUST) (Lengyelország), University Politechnica of Bucharest (Románia), Charles University (Csehország).

A mérnöki-technológiai tudományokon belül 6 szakterületen rangsorolták a vizsgált felsőoktatási intézményeket, ezek alapján 5 összeállításban szerepel a BME a legjobb magyar egyetemként: a számítástudományi és információs rendszerek (Computer Science & Information Systems), a mérnöki - villamos és elektronikai (Engineering - Electrical & Electronic), a mérnöki - gépész, repülésügyi és gyártási (Engineering - Mechanical, Aeronautical & Manufacturing) kategóriákban, amelyek mindegyikében javított tavalyi eredményén, a mérnöki - vegyész (Engineering - Chemical), illetve a mérnöki - építő és szerkezeti (Engineering - Civil & Structural) szakterületi listájára pedig először és egyetlen hazai egyetemként került fel.

Computer Science & Information Systems (számítástudományi és információs rendszerek)

2020

2019

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

301-350.

401-450.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

501-550.

551-600.

Engineering - Chemical (mérnöki – vegyész)

2020

2019

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

301-350.

-

Engineering - Civil & Structural (mérnöki – építő és szerkezeti)

2020

2019

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

151-200.

-

Engineering - Electrical & Electronic (mérnöki – villamos és elektronikai)

2020

2019

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

251-300.

451-500.

Engineering - Mechanical, Aeronautical & Manufacturing (mérnöki – gépész, repülésügyi és gyártási)

2020

2019

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

201-250.

351-400.

Miskolci Egyetem

401-450.

-

A tágabb tudományágak közül a természettudományi területi listán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – megőrizve 2019-ben elért eredményét – a 451-500. helyen végzett, hasonló eredménnyel, mint a szomszédos és visegrádi országok közül a Karl-Franzens-Universitaet Graz (Ausztria), a Graz University of Technology (Ausztria), a Palacký University Olomouc (Csehország), és a University of Wroclaw (Lengyelország).

A szűkebb szakterületi listán a kémiai (Chemistry), valamint az anyagtudományok (Materials Sicence) képzési területeken a BME a legjobb magyar felsőoktatási intézmény, a matematika (Mathematics), továbbá a fizika-csillagászat (Physics & Astronomy) tárgyakban a 2. helyen szerepel a hazai egyetemek között.

Chemistry (kémiai)

2020

2019

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

351-400.

351-400.

Eötvös Loránd Tudományegyetem

451-500.

451-500.

Szegedi Tudományegyetem

501-550.

501-550.

Materials Sicence (anyagtudomány)

2020

2019

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

351-400.

351-400.

Mathematics (matematika)

2020

2019

Eötvös Loránd Tudományegyetem

301-350.

251-300.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

351-400.

-

Physics & Astronomy (fizika-csillagászat)

2020

2019

Eötvös Loránd Tudományegyetem

301-350.

301-350.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

401-450.

451-500.

Debreceni Egyetem

551-600.

-

A QS nemzetközi rangsorok készítői négy szempont alapján rangsorolnak – szakterületenként eltérő súlyozással. Ezek közül az első kettő a QS saját felmérésein alapul, amelyekben az egyetemek szakterületeken szerzett ismertségét, elismertségét figyelik a világ kutatóinak és munkaadóinak körében, egyúttal vizsgálják a felsőoktatási intézményhez kapcsolódó tudományos munkák idézési gyakoriságát és a munkáltatói véleményeket is.

– GI –